Tálalás

Egy szépen tálalt étel önmagában is étvágygerjesztő, nem csak a látványosság a cél. Beszéljünk most kicsit az "extrémebb" tálalásról, ne a szabályos, "hova kell tenni a salátás kanalat?" formáról. Nem gondolnánk, de a neves séfeken felül tudósok, marketing szakemberek, food-stylistok is dolgoznak a szép, forradalmi, vagy éppen minimalista stílusú tálalási módszereken. Hatással van a várakozásra, tűkön ülve várjuk, hogy fogyaszthassuk, és az emlékeinket is felerősíti egy vacsoráról.

Hogyan is alakult ki az igény a tálalás fontosságára?

A nyugati tálalási formákra hatalmas befolyással bír a japán kultúra, a francia konyha, és az orosz hatás is. Utazzunk vissza a 20. századba, egészen pontosan az 1964-es Tokiói Olimpiáig, ahol is a francia csapat séfje, Raymond Oliver találkozott egy oszakai szakácsiskola tulajdonosával, Shizuo Tsujival. Kölcsönös tanaik ötvözése hatással volt a későbbiekben az egész világban elterjedt gasztronómiai kultúrára.

Korábban az európai kultúra az egyszerűséget hozta, ahol a színek domináltak, külön tálalva a köret, a hús, a szósz. Két szín volt igazán fontos, az arany és a zöld, amelyek eleganciát és gazdagságot sugároztak. Ez elsősorban a középkorra tehető.

Az áttörést a 19. század vége, 20. század eleje hozta meg, ahol a szabadelvűség dominált a tálalásnál. Nem kellett ragaszkodni az ételeknek egymáshoz, ha épp fácán volt a fogás, nem kellett az ételnek fácánnak kinéznie, a mártások eltérhettek a színektől. Ehhez szükséges volt a precizitásra, hogy így is tökéletes elegyet alkothasson az étel. Itt mutatkozott meg az orosz tálalási módszer a minimalizmussal és az eleganciával.

A keleti kultúra merőben más. Egyszerre tálalt ételek, magasabb, függőleges irányú felépítés, a mártásra elhelyezett főfogással jellemezte őket a vibráló színekkel, gőzöléssel.

Ezeknek ötvözete a mai fine dining kultúra.

Azt hinnénk, hogy ezek a tálalások merőben a valóságtól elrugaszkodott, nagyon laza szabályrendszer alapján jöhettek létre, azonban ez nem így van.
Ezek előre megtervezettek, rajzolt vázlat alapján készülnek.
Törekednek a rendezett egyszerűséghez. Egy rendezetlen tálalás elveszi a teljesség élményét, elvonja a figyelmet a lényegtől, az ételtől.
Színekben, formákban az egyensúly a fontos. A harmónia elengedhetetlen.
Az adagméretek is átgondolást igényelnek, nem szabad túl keveset, sem túl sokat tálalni.
A fő elem kiemelése. Körettel, mártással, tányérformával is elérhető ez a cél.

Ezek a szabályok, ezek az elvek nem éppen mindennaposnak hathatnak, azonban otthoni, egyszerű elemekből is kiváló esztétikájú tálalást lehet kivitelezni. A legfőbb alkotóelem az étel marad, melynél az ízélmény bír a legnagyobb befolyással az ítéletünkre.

Rendeld meg otthonra a legkiválóbb minőségű gyorsfagyasztott termékeinket oldalunkon.