Magyar eredetű sütemények kalandos története

2020.12.09

Nem is gondolnánk, de a magyar sütemények köré épített legendák, vagy éppen az eredetük pont olyan kalandos, mint a legjobb népmeséink. Ezeknek elengedhetetlen szerepük van a turizmusban, a kultúránk öregbítésében, konyhánk népszerűsítésében. Elhoztunk nektek négyet, amelyek épp olyan izgalmasak ízükben, mint történelmükben.

Dobostorta

Az év 1884, a helyszín Budapest. Dobos C. József egy igazán nagyot gondolt, és a terve az volt, hogy az első Budapesti Országos Általános Kiállításon egy új, formabontó, nagyszerű süteménnyel fog előrukkolni. Erre alkotta meg a tortát, amit aztán róla is neveztek el.

Két titka van a sikerének. Az első az eleganciája, hiszen szembe ment az akkori impulzív, grandiózus, felcicomázott torta divatának. A maga egyszerűségében rejlett a nagyszerűsége. A másik titok a vajkrém. Mára ez már nem tűnik extrém hozzávalónak, akkoriban azonban tejszínhabbal és más főzött krémekkel készültek. Ehhez tartozik egy városi legenda is, miszerint egy "elrontott" vaj után jutott ez az eszébe. Egy fiú vajköpülés közben só helyett véletlenül cukrot használt...
Hatalmas sikerét jól mutatja, hogy I. Ferenc József és Erzsébet királyné is kóstolta.
Népszerűsítését sem bízta a véletlenre, sózott jéggel megrakott szekereken szállította szerte Európába. Próbálták a receptet kideríteni, de egészen halálos ágyáig féltve őrizte titkát.
Mára már több, mint 100 féle recept létezik rá.

Esterházy-torta

Eredetét egy igazi rejtély övezi. Igazán senki sem tudja, hogy ki és mikor készítette el először. Ennek okán a recept is kifejezetten szerteágazó. A történészek által leginkább elfogadott verzió az, hogy legelőször ezt az édességet a galánthai hercegnek, Esterházy Pál Antalnak készítették el, méghozzá nem más, mint Franz Sacher, aki az udvari cukrászdában szolgált.
Emiatt a találgatás miatt kifejezett viták alakultak ki a cukrászat nagyjai között a torta receptjét illetően. Egyik ilyen, hogy 4 vagy 5 piskótalapból készül, a krém aromáját övezi még találgatás, hogy a rum, amaretto, konyak vagy szimplán a kávé adja az aromáját. A tetején lévő mintázat is változik, dió, mandula, fondant, vagy fehér- és étcsokoládé keverékéből készül.

Kürtös kalács vagy kürtőskalács?

Jellegzetes Székelyföldi specialitás, esküvőkön, vendégek fogadásakor készítették őket a régi időkben. Mára már széles körben elterjedt, rengeteg ízkombinációval.

Nem véletlen a cím, hiszen a helyesírása utal a történelmi eredetére is.
A kürtös kalács legendája szerint már a honfoglaláskori magyarok is sütöttek maguknak ilyet. Ha épp lisztet és tojást zsákmányoltak, akkor abból tésztát készítettek, és a kürtjeikre csavarták fel őket. Ezeket pedig megsütötték a tábortűzön.
A kürtőskalács már más tészta. Elbeszélések alapján a leleményes székelyekhez köthető ez. Nem szerették volna, hogy kárba menjen a maradék tüzelőfa, amit a sütésre vagy melegítésre használtak, ezért a kályha elé kirakták a parazsat. Náluk a kályhacsövet kürtőcsőnek nevezik. Ezt levették, köré csavarták a tésztát, és a parázson megsütötték.
Egy másik legenda szerint a tatárjáráshoz köthető az eredete és itt is a formája játssza a főszerepet. A kezdeti ellenállás után a székelyek inkább elmenekültek a hatalmas túlerőben lévő tatárok elől, és a hegységekben található barlangrendszerben bújtak el. Ide nem mentek utánuk a támadók, így a taktikájuk a kiéheztetésen alapult. Egy idő után mindkét fél élelme elfogyott, majd egy leleményes asszony összeszedte a megmaradt lisztet, hamuval hatalmas kalácsokat sütött belőle, majd feltűzték póznákra és dorongokra, és kérkedve mutatták a tatár seregnek, hogy nekik van ételük. A tatárok erre bosszúsan és éhhaláltól fenyegetve jobbnak látták a visszavonulást. Ettől kezdve nevezik dorongfánknak, régi receptkönyvekben még megtalálható ezen a néven.

Rigójancsi

Egy igazi latin szerelmi történet megcsalással, szenvedéllyel, tűzzel és szerelemmel. Rigó Jancsi, egy Pákozdon született hegedűművész, híres volt páratlan játékáról. Nemzetközi hírre tett szert, ezért sok európai nagyvárosban fellépett. Elhívták egy párizsi étterembe is, ahol hosszabb ideig zenélt. Egy este híres vendéget vártak, a belga Chimay herceget, aki nem mellesleg tőrvívó olimpikon is volt. Ám a herceg a feleségével, a michigani acélkirály lányával, hatalmas vagyonnal rendelkező Clara Warddal jelent meg az étteremben. Clara azonnal bele szeretett Rigó Jancsiba, akiért el is hagyta férjét. Miután a hölgy követte haza, Budapestre, elvitte a cigányprímás egy helyi cukrászdába, ahol egy különleges süteményt kért, ami nem szerepelt a kínálatban. A legenda szerint ezzel a mondattal nyújtotta át kedvesének: "Kóstold meg: olyan barna, mint az én bőröm, és olyan édes, mint a te szíved". A cukrász, kinek a nevét máig nem ismerjük, hatalmas marketingérzékkel elnevezte a süteményt Rigó Jancsinak. Nagy húzás volt ez, hiszen a pár hatalmas népszerűségnek örvendtek. Nemzetközi sajtóhír volt a herceggel való válásnak, és Rigó Jancsi korábbi feleségével folytatott válóperről még a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap is cikkezett.
A pár hírneve hamar lankadt, pont úgy hunyt ki, mint a szerelmük, amelyet felemésztett a pénztelenség, végül Clara otthagyta Jancsit egy olasz portásért Nápolyban.
Természetesen ezek után a sütemény hazai elterjedése elkönyvelhető volt.

Meghoztuk a kedved egy kis édes kényeztetésre? A Bindi, olasz manufaktúra süteményei páratlan ízvilágukkal téged is levesznek a lábadról.